Sentence alignment for gv-hun-20120304-2750.xml (html) - gv-srp-20120204-7824.xml (html)

#hunsrp
1Új könyv a szabad internetért folytatott küzdelemrőlNova knjiga o globalnoj borbi za slobodu interneta
2Hogyan tudjuk biztosítani, hogy az internet fejlődése a demokráciának megfelelő irányba halad?Kako osigurati da se Internet razvija sukladno sa demokracijom?
3A közösségi média erőteljes hatást fejtett ki a közel-keleti régió felkelései során és más helyeken is, de hogyan kerülhető el, hogy ugyanezeket az eszközöket a kormányok cenzúrára és megfigyelésre használják - gyakran a nyugati tech vállalatoktól érkező inkább több, mint kevesebb segítséggel?Potaknuti snažnom podrškom građanskih medija u nedavnim ustancima na Bliskom Istoku i drugdje, postavlja se pitanje na koji način možemo garantirati da ova ista sredstva neće biti korištena za vladino cenzuriranje i nadziranje (često uz ne malu podršku zapadnih tehnoloških tvrtki)?
4És végül: hogyan juthatnánk el odáig, hogy a technológia passzív „felhasználója” helyett olyan „netpolgárként” gondoljunk magunkra, aki sajátjának érzi és felelősséget vállal a közös digitális jövőért?I konačno, kako da prestanemo sebe smatrati pasivnim “korisnicima“ tehnologije već zainteresiram internet korisnicima koji preuzimaju vlast i odgovornost za našu digitalnu budućnost?
5Ezek a kérdések határozzák meg Rebecca MacKinnon Consent of the Networked: The Worldwide Struggle For Internet Freedom [en - „Konszenzus a hálón: Globális küzdelem a szabad internetért”], a Global Voices társalapítójának könyvét.
6(Rebecca MacKinnon a Global Voices Advocacy oldalon havonta kétszer megjelenő Netizen Report [en] szerzője is, a Netizen Report magyarul megjelent kiadásai itt olvashatók.)Ova pitanja su glavni okvir diskusije u knjizi Suglasnot umreženih: svjetska borba za slobodu interneta, nove knjige Rebecce McKinnon, suosnivača Global Voices (i koautor dvotjednog Netizen Izvješća o GV Zastupanju).
7Átfogó és időszerű munka ez a könyv, mely felszólítja az összes bloggert, Twitter és Facebook felhasználót, valamint az internetes aktivistákat általában arra, lépjenek fel együtt azért, hogy a technológia szabályozása az egész világon támogassa az állampolgárok jogait.Sveobuhvatni i pravodobni tekst je poziv na akciju svakom blogeru ili korisniku Twittera ili Facebooka, a posebno internet aktivistima u cjelini, u cilju zajedničkog rješavanja hitnog pitanja o tome kako bi tehnologija trebala biti regulirana da podrži prava i slobodu građana u cijelom svijetu.
8Pozitív hangú, de szigorú elemzés, amelynek végső üzenete, hogy vegyünk részt a küzdelemben, melyet mindnyájunknak van lehetősége és ereje befolyásolni - akár kicsiben is. De csak akkor, ha igyekszünk megérteni, milyen bonyolult erők munkálkodnak a folyamatban és azt, mi hogyan segíthetünk alakítani őket.Strogo analizirajući i uz pozitivan ton, konačna poruka je poziv na uključivanje u borbu u kojoj svi mi imamo moć i sposobnost da utječemo (čak i na male načine), ako prethodno pokušamo shvatiti složenost snaga koje djeluju i način na koji ih možemo oblikovati.
9A könyv öt nagy fejezetből áll (Változások, Irányítás 2.0, A demokrácia kihívásai, A kibertér uralkodói, Mit kell tennünk?), amelyekben megjelenik egy sor esemény az elmúlt évtizedből és a közelmúltból, szól az arab tavaszról és az egyiptomi kormány megfigyelési gyakorlatairól, a nyugati demokráciák magánszférával és felügyelettel kapcsolatos politikájáról, valamint „Facebookisztán” és „Google-ország” felvirágzásáról.Podjeljena u pet glavnih poglavlja (Poremećaj; Kontrol 2.0; Izazovi demokracije; Vladari cyber prostora; Što treba napraviti?), knjiga pokriva mnogo događaja iz zadnje dekade i sasvim je u tijeku sa recentnim zbivanjima, sa osvrtima na Arapsko proljeće i nadzorne sposobnosti egipatske vlade, privatnost i kontrolu u zapadnim demokracijama, i uspon “Facebookistana i Googledom-a”.
10A könyvhöz tartozik egy kiegészítő honlap [en] is, melyen a témával kapcsolatos fejlemények és további források találhatók.Popratni website knjige je ažuriran i nudi daljnje izvore.
11A Global Voices hálózata megjelenik itt-ott, olykor idézetek és hivatkozások formájában.Mreža Global Voices-a se spominje ponegdje, sa izravnim citatima i uputama.
12A könyv előszava például röviden bemutatja a közösség indulását, fejlődését és kulcsszerepét a közelmúltbeli események alakításában:Na primjer, predgovor knjige ukratko donosi podatke o osnutku zajednice, razvoju i važnoj ulozi u recentnim zbivanjima:
13Amikor elkezdődtek a tüntetések 2010 végén Tunéziában, majd a demonstrációk hulláma szétterjedt a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2011 elején, a Global Voices önkéntesei éjjel-nappal dolgoztak azért, hogy több nyelven is szolgáltassanak információt arról, mi történik. A honlapunkon, Twitteren, Facebookon és a közösségi média más felületein keresztül.U trenutku izbijanja prosvjeda u Tunisu krajem 2010 i širenja demonstracija kroz Bliski Istok i Sjevernu Afriku početkom 2011, suradnici Global Voices-a su bez prestanka radili na širenju informacija o događajima na brojnim jezicima, na našim stranicama i preko Twittera, Facebooka i drugih platformi društvenih medija.
14A könyv első része a technológia, társadalom és üzleti szféra között létrejött kapcsolatokat mutatja be, melyek elősegítették az internet fejlődését és a „digitális javak” felvirágoztatását.Prvo poglavlje je usmjereno na međusobnu povezanost tehnologije, društva i poslovanja što je potaknulo razvoj interneta i dovelo do “digitalnih zajedničkih dobara”, uključujući inovativne postupke, digitalni aktivizam i ljudsko osnaživanje.
15Ide értve az innovatív gyakorlatokat, a digitális aktivizmus megjelenését és az emberek hatalommal való felruházását.To je uzbudljivo okruženje koje se suočava sa protivljenjima, opisanim kao “Control 2.0 “: “…neproziran, neodgovoran odnos prema internetu i telekomunikacijskim tvrtkama omogućuje autoritativnim vladama da kontroliraju i manipuliraju građane. “
16Ez egy izgalmas környezet, melynek a felsoroltak ellenére szembesülnie kell az „Irányítás 2.0″-val, azzal „hogyan teszik lehetővé a tekintélyelvű kormányok számára az állampolgárok ellenőrzését és manipulációját az internetes és távközlési cégekkel kiépített homályos és aligha elszámoltatható kapcsolatok.”Kina se ovdje navodi kao osnovni primjer za proučavanje, sa detaljnim opisom profinjenog sistema cenzuriranja i recentnih pokušaja zadržavanja autoritativne kontrole, a istovoremeno omogućavajući “visok nivo živih i gotovo spornih online debata i razmatranja unutar određenih granica. “
17Kína [en] első számú esettanulmányként tűnik fel a könyvben, részletes leírással kifinomult cenzori rendszeréről és a mostanában történt fejleményekről, melyek a tekintélyelvű felügyelet fenntartását szolgálják, miközben lehetővé teszik „a magasszintű és élénk online vitát, tanácskozást bizonyos keretek között.”Nakon opisivanja sličnih (ili gorih) situacija u zemljama kao što su Iran, Pakistan i Sirija, fokus se pomiče na zapadne demokracije - koje su nažalost sklone imitarinju autoritativnih režima, premda to rade na subtilniji i podmukliji način.
18A könyv hasonló - olykor rosszabb - helyzetről számol be Iránban, Pakisztánban és Szíriában, majd átnyergel a nyugati demokráciákra, melyek sajnos hajlamosak arra, hogy imitálják a tekintélyelvű rezsimek gyakorlatait, akár alattomos, körmönfont módokon.Tehnološke tvrtke izgrađuju jednako neproziran i neodgovoran odnos sa državnim tijelima i “…ne preuzimaju odgovornost za moćnu poziciju koju imaju nad političkim životom građana, kao i za njihovu nesposobnost za odgovornošću u korištenju te svoje moći.”
19Ezalatt a szerző azt érti, hogy a tech vállalatok ugyanolyan homályos és kevéssé elszámoltatható kapcsolatokat építenek ki a kormányzati szervekkel és képtelenek „(…) felelősen használni hatalmukat az állampolgárok politikai élete felett, abból pedig, ahogyan a hatalmukat gyakorolják a felhasználókon, hiányzik a számonkérés lehetősége.”
20Kép a © Shutterstock.com oldalrólSlika © Shutterstock.com
21Ebben a témakörben többek közt a következő példákat hozza a szerző: WikiLeaks, magánszférával kapcsolatos panaszok a Facebookon, a „Nagy Testvér” Apple és az internetsemlegesség. Ide tartozik még a jelenleg is zajló szellemi tulajdon versus szólásszabadság és megosztás vita.Između ostalih primjera spominju se WikiLeaks, tužbe oko privatnosti protiv Facebook-a, ‘Velikog Brata' Apple-a i Net Neutrality, usporedno sa trenutnom borbom između intelektualnih vlasništva i slobode izražavanja i dijeljenja (vidi svjetska inicijativa protiv SOPA-PIPA, i recentno ‘‘selektivno cenzuriranje‘ ‘ najavljeno od strane Twittera).
22(Lásd a SOPA és PIPA elleni globális küzdelmet [en] és a nemrég indult szelektív cenzúrát [en] a Twitteren.)
23Megemlít még kevésbé ismert ügyeket, például azt a 2011-es kezdeményezést, mely „egységes európai kiberteret” hozna létre és Európa határain kívül tartaná a „tiltott tartalmakat”.Također se navode manje poznata pitanja kao što je prijedlog iz 2011 o stvaranju “jedinstvenog europskog cyberprostora“ čime bi se blokirali “nedopušteni sadržaji“ izvan europskih granica.
24Végül, a könyv utolsó fejezete megpróbál választ adni arra a kérdésre, hogy „Mit kell tennünk?”.Zadnje poglavlje knjige je pokušaj odgovora na pitanje “Što treba napraviti?“, sa prijedlogom o stvaranju Netizen-centričkog Interneta.
25Egy Netpolgár-központú internet fejlesztését ajánlja, bemutatva azt a néhány törekvést, mellyel kormányok, egyes cégek és egyre több aggódó állampolgár igyekszik tenni a kibertér szabadságának fenyegetettsége ellen, különféle új kezdeményezéseken és mozgalmakon keresztül.Ovdje se istražuju napori određenih vlada i nekih tvrtki, kao i rastući broj zabrinutih građana da se uhvate u koštac sa opasnostima koje prijete slobodi interneta koristeći nove inicijative i pokrete.
26A javaslatok tartalmazzák a vállalati átláthatóság növelését, a vállalatok és a felhasználók/ügyfelek/egyéb érintettek közti kapcsolatokhoz tartozó eljárásmódok fejlesztését és az állampolgárok igényeiből kiinduló információs környezet kiépítését.Neki od prijedloga su: povećanje korporativne prozirnosti; građenje procesa za korporativno uključivanje sa korisnicima, klijentima i ostalim sudionicima; građenje informacijskog okruženja u kojem bi građanin bio više uključen.
27A szabad internetért folytatott küzdelem [en] itt és most zajlik: az arab országokban, Kelet-Ázsiában és a nyugati országok területén.Borba za slobodu interneta se događa ovdje i sada - u arapskim zemljama, u istočnoj Aziji i čak u zapadnim zemljama.
28Közös harc ez, mely mindannyiunkat érint, netezőket, állampolgárokat világszerte. Figyelnünk kell, hogyan alakulnak a dolgok és biztosítanunk kell azt, hogy az internet a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás szabadságának hajtóereje marad - ahelyett, hogy az elidegenítés, a cenzúra és az elnyomás eszközévé válna.Ovo je zajednička borba, i na svima nama, kao građanima interneta i građanima svijeta, je zadatak da promatramo situaciju i osiguramo da Internet ostane snaga za slobodu izražavanja i političko oslobođenje - a ne sredstvo otuđenja, cenzure i represije.