Sentence alignment for gv-hun-20111206-1703.xml (html) - gv-srp-20111203-7226.xml (html)

#hunsrp
1Kelet-Timor: Sok nyelven építünk egy országotIstočni Timor: Postavljanje jedne zemlje s mnogo jezika
2Ez a poszt része a Nyelvek és az Internet bejegyzés sorozatunknak.Ovaj post je deo našeg posebnog izveštavanja Jezici i Internet.
31975. november 28-án Kelet-Timor közel négy évszázad portugál gyarmati elnyomás [en] után egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét.Dana 28. novembra 1975. Timor Leste je jednostrano proglasila svoju nezavisnost, nakon gotovo četiri veka portugalske dominacije.
4Bár a kiáltványt portugálul olvasták fel, néhány nap múltán Indonézia megszállta az országot és a portugál nyelv használata tilos volt huszonnégy évig, amíg a megszállás tartott (1975-1999).Iako je proglašenje pročitano na portugalskom, nekoliko dana nakon toga Indonezija je krenula u napad na tu zemlju i korišćenje portugalskog će biti zabranjeno 24 godine, koliko je okupacija i trajala (1975-1999).
5Miután 2002-ben Kelet-Timor független országgá vált, a tetum és a portugál nyelvet választották az újjászületett ország hivatalos nyelveinek.Kada je Istočni Timor postao nezavisna država 2002. i tetum i portugalski su postavljeni kao službeni jezici u novoj zemlji.
6Ugyanakkor a nemzeti nyelvek száma eléri a 16-ot, és tucatnyi más dialektust is napi szinten használnak Timor polgárai.Medjutim, broj nacionalnih jezika dostiže brojku od 16, a građani Timora koriste svakodnevno desetine drugih dijalekata.
7Az identitás nyelve(i)Idiom(i) identiteta
8Hau nia lian, hau nia rain (Az én nyelvem, az én hazám).Hau nia lian, hau nia rain (Moj jezik moja domovina).
9Fénykép: Sapo Noticias Timor Leste (közkincs).Foto: Sapo Noticias Timor Leste (javni domen).
10Gyakorlatilag a tetum [en] Kelet-Timor keverék nyelve az, amelyet a legszélesebb körben használnak az egész vidéken.U praksi, tetum, lingua franca Istočnog Timora je jezik koji se najviše govorio na celoj teritoriji.
11Másrészt viszont a „portugál nem az egység, hanem az önazonosság nyelve” - mondta Mari Alkatiri [en], a Fretilin (ellenzéki párt) vezetője egy 2007-es, Paulo Moura portugál újságíró tollából származó cikk [pt] nyomán, amelyet újra publikáltak a Ciberdúvidas da Língua Portuguesa (A potrugál nyelv kiberkétségei) blogon.S druge strane, “Portugalski nije jezik jedinstva, nego je to jezik identiteta”, rekao je Mari Alkatiri, vođa Fretilina (opoziciona stranka), u članku 2007. godine, koji je napisao portugalski novinar Paulo Moura, ponovo objavljen na blogu Ciberdúvidas da lingua Portuguesa (Cybersumnje portugalskog jezika).
12Moura kifejti, miért van az, hogy a függetlenedés óta a „lakosság túlnyomó többsége” nem beszél portugálul:Moura objašnjava zašto nakon uspostavljanja nezavisnosti postoji “ogromna većina stanovništva” koja ne govori portugalski:
13Második nyelvként az indonézt és angolt tanultak, otthon pedig tetum nyelven beszélnek valamely másik timori nyelv mellett, például fatalukut vagy baikenót.Naučili su bahasa indonežanski i engleski kao strane jezike, a tetum govore kod kuće, uz bilo koji drugi timorski jezik, kao fataluku ili baikeno.
14Ez az úgynevezett „Tim-Tim” generáció, a Timor-Timur névből, ahogy az indonézek nevezték a 27. tartományt.Reč je o tzv. “Tim-Tim” generaciji, od imena Timor-Timur kako su Indonežani zvali svoju 27. pokrajinu.
15Sokan tanultak Indonéziában vagy Ausztráliában, és ma már nehéz nekik elmagyarázni a portugál nyelv fontosságát.Mnogi su studirali u Indoneziji ili u Australiji, i njima je danas teško objasniti važnost portugalskog jezika.
16Ami még rosszabb, úgy látják, hogy a portugált a kivételezett politikai elit beszéli és mivel a közigazgatásban való elhelyezkedésüket akadályozza, hogy nem beszélik a most hivatalos nyelvet, ezekben a fiatalokban kialakult az ellenségesség a portugálokkal és a portugál nyelvvel szemben.Ono što je još gore od toga je da kako vide da povlaštena politička elita govori portugalski, i pošto se njihov pristup zapošljavanju u javnoj upravi onemogućuje ako ne govore sada službeni jezik, ovi mladi ljudi su razvili odredjeno neprijateljstvo prema Portugalu i portugalskom jeziku.
17A Világbank 2011-es jelentésében az ország elmúlt évtizedben mutatott fejlődéséről látszik [en], hogy „a portugált csak a populáció 5 százaléka beszéli”, hozzátéve [en], hogy „2009-ben a tesztelt elsős diákok 70 százaléka egy egyszerű portugál szöveg egyetlen szavát sem tudta elolvasni.Izveštaj Svetske banke od 2011. godine o napretku zemlje u poslednjih deset godina pokazuje da “portugalski govori samo 5 posto stanovništva” i dodaje da je “do 2009, više od 70 posto učenika testiranih na kraju prvog razreda ne može pročitati ni jednu reč jednostavnog teksta na portugalskom.
18Ez lehangoló rekord 10 év erőfeszítés után (…).To je tužan rekord nakon 10 godina truda (…).
19A lakosság jelentős része lehet funkcionális analfabéta.”Velika grupa stanovništva je funkcionalno nepismena.”
20A nyelvek online dokumentációjaOnline dokumentacija jezika
21Az UNESCO Veszélyeztetett nyelvek világatlaszában [en] hat kihalással fenyegetett timori nyelv szerepel. Kelet-Timor nyelvei.Prema UNESCO-vom Atlasu Svetskih Jezika u Opasnosti, postoji šest timorskih jezika kojima preti izumiranje.
22Térkép a Fataluku Language Project honlapjáról. A megadott listában az adabe [en] (Atauro szigetéről), a habu (Manatuto körzet), a kairiu-midiki és a naueti (Viqueque körzet) szerepel sérülékenyként, mivel „az ezekről a területekről származó legtöbb gyermek beszéli a nyelvet , de az csak bizonyos élet területekre korlátozódik”, a háztartásra vagy a tradicionális életre.Po prikazanoj skali, adabe (sa ostrva Atauro), habu (iz regije Manatuto), iz regije Manatuto (iz Viqueque regije), se smatraju ugroženim, pošto “većina dece s tih područja govori jezik, ali to može biti ograničeno na određena područja “, kao što su kuće i tradicionalni način života.
23Egy szinttel feljebb szerepel a kritikusan veszélyeztetetettnek tartott waima'a [en] - „a gyerekek már nem tanulják otthon anyanyelvként”.Jedno mesto iznad se nalazi Waima'a, jezik za koji se smatra da je kritično ugrožen - “deca više ne uče jezik kao materinji jezik kod kuće”.
24A sziget legészakibb csúcsáról a kritikusan veszélyeztetett listán szerepel a maku'a [en] nyelv, amelyet az atlasz szerint 1981-ben ötvenen beszéltek, és lehet, hogy mára már kihalt.Maku'a jezik na severoistočnom delu ostrv; maku'a koji je prema Atlasu 1981. govorilo 50 ljudi, kritično je ugrožen i može se desiti da čak i izumre.
25Egyetlen egy könyvet publikáltak ezen a nyelven.Na ovom jeziku je objavljena samo jedna knjižica do sada.
26Kelet-Timor nyelvei közül néhány viszont utat talált az új médiába és az online felületekre, ami támogathatja fennmaradásukat.Neki od jezika Istočnog Timora su ipak prokrčile svoj put u novim medijima i online platformama, što može doprineti tome da se održe.
27Ez érvényes a fatalukura [en], egy Timor legkeletibb területein 35 000 ember által beszélt pápua nyelvre, amelyet elég jól dokumentáltak a Fataluku Language Project és Fataluku Community honlapokon.Takav je slučaj s fataluku, papuanski jezik koji govori 35,000 ljudi u najistočnijem delu Timora, koji je prilično dobro dokumentovan na Internet stranicama Fataluku Language Project (Fataluku Jezički Projekat) i Fataluku Community (Fataluku Zajednica).
28A fatalukut Lospalos régióból származó fiatal művészek csoportja felhasználta musicaljében és előadóművészi munkájában:Grupa mladih umetnika iz regije Lospalos ga koriste u svojim delima uz muziku i za izvodjenje:
29A Hawaii Egyetem nyelvi dokumentációs kutatási projektje csere diákok közreműködésével kiemelt néhány timori nyelvet, többek közt az osoroa [en], fatumaka [en] és a makasae [en] nyelvjárásait - „Kelet Timor keleti részének fő nyelvei” -, valamint a waima'a,a fataluku, a mambae és a tokodede is szerepel a listán.Istraživački projekat za dokumentaciju jezika na Univerzitetu Hawai, je pokrenuo nekoliko timorskih jezika uz pomoć razmene studenata, kao što su osoroa i fatumaka dijalekti makasae jezika - “najzastupljenijeg jezika u istočnom delu Timora - Leste” - kao i waima'a, fataluku, mambae i tokodede.
30Utóbbit alkalomszerűen használta a portugál nyelvész és fordító, João Paulo Esperança is blogjában, a Hanoin Oin-oin (Vegyes gondolatok) [tet].Ovaj poslednji naveden jezik je povremeno bio korišten od strane portugalskih lingvista i prevodioca João Paulo Esperança na njegovom blogu Hanoin Oin-oin (Razne misli).
31Egy kelet-timori lány beszél óramutató járása szerint bunak, tetum, fataluku és portugál nyelven.Devojka iz Istočnog Timora govori (u pravcu kazaljke na satu) bunak, tetum, fataluku i portugalski.
32Fordítás: „Bunak/tetum/fataluku/portugál nyelven így mondjuk: Diliben vagyok.Prevod: "U bunak / tetum / fataluku / portugalski, kažemo: ja sam u Diliju.
33Van egy kis pénzem.Imam nešto novca.
34Semmi pénzem nincs."Ja nemam nimalo novca."
35Kép Joao Paulo Esperançától (közkincs).Slika: Joao Paulo Esperança (javni domen)
36Još jedan bloger u manje zastupljenim jezicima je Abe Barreto Soares, koji je
37Egy másik alulreprezentált nyelven író blogger, Abe Barreto Soares, aki 2009-ben interjút adott [en] a Global Voicesnak és amellett, hogy ír angol, tetum, és indonéz nyelven, egy költészeti blog szerzője is a Manatuto körzet limusannak nevezett galole nyelvén.intervjuisan za Global Voice 2009. Pored toga, piše i na engleskom, tetumu, i bahasa indonežanskom, takođe vodi blog poezije na galole jeziku iz Manatuto Oblasti koja se zove Limusan.
38Kicsit délebbre az idaté nyelv szerepel Ildefonso Pereira blogjában.Malo dalje na jugu, idaté jezik se koristi na blogu Ildefonso Pereira.
39A Facebookon is használják a timori nyelveket, például a naueti csoportban.Facebook se takođe koristi za komunikaciju na timorskom jeziku, kao na primer ova grupa u Naueti.
40Egy tavalyi javaslat [en] az anyanyelv elsődleges használatát veti fel a nemzeti oktatási programban, amint erre a Lian Inan (Anyanyelv) [tet] című rövidfilm rámutat, kiemelve „annak fontosságát, hogy a gyermekek elsődleges nyelve mennyire segíti az írás és olvasás megtanulását, szüleik kultúrájának és közösségének tiszteletét valamint azt, hogy hamarabb legyenek otthonosak Kelet-Timor hivatalos nyelveiben. ”:Prošle je godine podnesen predlog da se koristi maternko jezik kao prvi jezik u nacionalnom obrazovnom programu, što pokazuje ovaj kratki film pod nazivom Lian Inana (Materinji Jezik), naglašavajući “važnost prvog jezika za dete da mu pomogne da nauči da čita i piše, da poštuje kulturu svojih roditelja i zajednice, i da odmah tečno koristi službene jezike Timor-Leste:
41Ez a poszt része a Nyelvek és az Internet bejegyzés sorozatunknak.Ovaj post je deo našeg posebnog izveštavanja Jezici i Internet.